A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása; az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése; a játéknak mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése; a játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. A pedagógiai fejlesztés feladata olyan választható témák (komplex fejlesztési tervenként), tevékenységi körök (játék, munka, tanulás), szervezeti keretek (frontális, csoportos, egyéni), differenciálási eljárások (szervezési módok és/vagy feladatrendszer) és munkaformák (frontális és csoportmunka, ezen belül homogén, illetve heterogén csoport, valamint egyénre szabott munka) ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják.
A pedagógiai fejlesztés folyamatának jellemzője a komplexitás. A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatába állítottuk az összes nevelési területre kiterjedő, úgynevezett törzs- és kiegészítő anyagot. A kettő értéke kumulálódik. Az integráló nevelési területek – megegyezően az ONAP-pal – a külső világ tevékeny megismerését segítik, ezen belül a matematikai, az anyanyelvi, az irodalmi nevelést és a vizuális tartalmú tapasztalatokat erősítik. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot. Kiegészítő anyag a Környezeti játékgyűjtemény, a Bábgyűjtemény, a Zenevarázs, mely új utakat jelöl ki az óvodai zenei nevelés terén és a Segédletek (Dramatikus elemeket tartalmazó játékok, Mozgásos játékok, Pedagógiai játékgyűjtemény, Játékajánló).
Szövegértés, írásbeli szövegalkotás, fogalomhasználat, képesség az önálló ismeretszerzésre: jegyzet és vázlat készítése előadásról és írott szövegről, különböző forrásokból, forrásjelölés, idézet, verbális és vizuális információk(pl. illusztráció, tipográfia) együttes kezelése, célszerű gyűjtése, rendszerezése, felhasználása (pl. bizonyításban, magyarázatban, érvelésben), az információ értékének, jelentőségének felismerése, az információ-felhasználás néhány normája és etikai vonatkozása - önálló jegyzetkészítés a szövegelemzés eljárásaira építve (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás), az összefoglalás eljárásainak alkalmazása (lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése, időrend követése).
Matematika
Matematikai modellalkotás, szövegértés, problémamegoldás, megfigyelő- és elemzőképesség, nyelv logikai elemeinek helyes használata, testek, síkidomok csoportosítása, elemek sorbarendezése, összefüggések felismerése, felírása, sorozatok készítése, ábrázolása, adatok gyűjtése grafikonról, diagrammokról, arányossági kapcsolatok felismerése, ábrázolása, grafikus megoldási módszerek alkalmazása, arányos következtetések, százalékszámítás, fontos és felesleges adatok kiszűrése, adatok alapján összefüggések megfogalmazása.
Január 22-én és 23-án került megrendezésre az Educatio 10. Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban. A kiállítás elsősorban azoknak a középiskolás diákoknak nyújtott segítséget, akik felsőoktatási intézménybe szeretnének készülni. Itt találkozhattak hazai és külföldi egyetemekkel, nyelviskolákkal, ahol tájékozódhattak a felvételi lehetőségekről, a képzési rendszerről, szakokról, tanulmányi és szociális juttatásokról, kollégiumi elhelyezésről. A kiállításon háttérintézmények, tankönyvkiadók, tanszergyártók és forgalmazók is képviseltették magukat közel tízezer négyzetméteren. A felsőoktatási intézmények standjai egymással is versenyeztek, és a kiállítás végén a legötletesebb és leginnovatívabb standok díjazásra kerültek.
Az idén 8. alkalommal mérik fel az iskolák a kulcskompetenciákat – a logikai és szövegértési képességeket – a 6. 8. és 10. osztályosok körében. A felméréssel azt vizsgálják, hogy a diákok hogyan tudják hasznosítani és alkalmazni a már elsajátított ismereteiket. A kompetenciamérés eredményéről minden iskola visszajelzést kap és ezzel objektív képet kap teljesítménye színvonaláról, erősségeiről, gyengeségeiről e két tudásterületen.
A Waldorf-iskolák minden gyermek számára nyitva állnak, teljesen függetlenül vallási, nemi és egyéb hovatartozástól, a szülők aktuális anyagi helyzetétől. A leendő elsősök egy játékos, az iskolaérettséget vizsgáló felvételin vesznek részt. Természetesen más iskolák magasabb évfolyamaiból is érkezhetnek gyermekek.
Ki volt Rudolf Steiner, és mi köze a Waldorf-pedagógiához?
Rudolf Steiner filozófus és szellemtudós 1861-től 1925-ig élt, és működése merőben új minőséget hozott a mezőgazdaság, a művészet, a szociális élet, a gyógypedagógia és a pedagógia területén egyaránt. Az első Waldorf-iskolát 1919-ben Stuttgartban hozta létre, Emil Molt, a Waldorf Astoria cigarettagyár haladó szellemű és szociálisan érzékeny tulajdonosa felkérésére, a gyárban dolgozó munkások gyermekei számára. A Steiner által kidolgozott pedagógia - a gyermekek és fiatalok életkori sajátosságait teljeskörűen szem előtt tartva - a nevelés művészetét kívánja megvalósítani, tág teret adva a személyiség fejlődésének.
Szükséges-e zenei vagy egyéb tehetség a Waldorf-iskolához?
Az iskola legfőbb jellemzője, hogy minden irányú tehetség megélheti a kiteljesedés lehetőségét, ugyanakkor a festés, faragás, agyagozás stb. közben nem a végeredmény az igazán fontos, hanem az alkotás folyamata, melynek során a gyermekek sok egyéb képessége is fejlődik. A Waldorf-pedagógia legfőbb célja a gyermek értelmi és alkotó erőinek harmonikus kibontakoztatása.
Igaz, hogy többnyire tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek mennek Waldorf-iskolába?
Ez egyáltalán nem igaz, hiszen a „problémás“ gyermekek jelentkezésekor az osztálytanítók az egész osztályközösség érdekeit mérlegelik, és ennek alapján döntenek a felvételről. Az is fontos szempont, hogy ezek a gyerekek megkapják a szükséges egyéni fejlesztést is. Egyébként nincs eltérés az állami iskolákhoz képest a különböző adottságú gyermekek arányát tekintve.
Forrás: Nyíregyházi Waldorf Iskola
Szeretné, ha gyermeke zökkenőmentesen kerülhetne álmai középiskolájába? Segítse felkészülését az M. R. O. HISTORIA Könyvkiadó felvételire felkészítő kiadványaival!
Kompetencia alapú feladatsorok magyarból 3-4. osztályosoknak
A kompetencia alapú oktatás semmiképpen sem egy divathullám, nem egy újabb „őrület”. Sokkal inkább egy oktatási szemlélet. Sorozatunk harmadik és negyedik osztályosoknak szóló darabja elsősorban az anyanyelvi kompetencia fejlesztését célozza. A könyv célja, hogy a kisdiákok ne csak a betűk olvasását gyakorolják, hanem a történetek, az olvasmányok lényegét, szépségét is megismerjék. Kötetünket a hagyományos kategóriák keretein belül állítottuk össze: az elbeszélő típusú szövegeket a magyarázó, majd a dokumentum típusú olvasmányok követik.
Országos kompetenciamérés tesztgyűjtemény 10. o... - Az éves kompetenciamérésre való felkészüléshez kívánunk segítséget nyújtani a tizedikes diákoknak, formailag és tartalmilag is igazodva a központi tesztekhez. Javítókulcs segíti az önálló felkészülést...
Kompetencia… a szó, mely manapság gyakran emleg... - Kiadónk, az MRO HISTORIA Könyvkiadó két irányból igyekszik vevőkörét ’kompetenciás’ kiadványaival kielégíteni. Az első irány azon könyveket foglalja magába, melyek a minde...
Országos kompetenciamérés tesztgyűjtemények - Az MRO HISTORIA Könyvkiadó gondozásában a kompetenciamérés témakörében két sorozatban is jelentek már meg olyan tesztgyűjtemények, melyek magyar és matematika tantárgyakból több feladaton keresztül gyakoroltatjá...
